Nagy baj van, lassan minden értelmes embernek megszűnik a munkahelye. De van megoldás. Borssal például hazaköltözünk Szemölcre és veszünk tíz hektár földet. Ami van, azt meg eladjuk. Semmit nem bízunk a véletlenre és tiszta lappal indulunk. Lesz egy csomó földünk. De mit nekünk föld. Veszünk rá gépeket, vagy kölcsönkérjük. Nem lopunk, annyi szent. A Szemölciek sohasem lopnak. Hanem vesznek, vagy kölcsönkérnek. Így lesz velünk is, sehogy máshogy.

 

Veszünk egy rakás tikot. Amikor szórakozni akarunk, akkor légpisztollyal lövöldözzük a lábukat. Aztán a fejüket. A tollukra nem lövünk. A Szemölci ember szeret szórakozni. De nem jár a kocsmába, hanem kilövi a tiknak a lábát. De a tollra nem lő. Sohase. Eképpen szórakozik, vagy akár máshogy is. Például, amikor megszedjük magunkat, vásárolunk malacot, dögivel. Oldalba verjük bottal, hadd szóljon. Aztán megesszük és megisszuk a vérét. El leszünk látva rendesen.

 

Amikor már jobban megy, nyitunk egy fűrésztelepet a Borssal. A városi köcsögöket már fölzabálja a narkó. A saját hányásukban fürdenek, de mi egy csöppet se búsulunk. Nekünk van hova menni. Fűrészelünk az éjjelt nappallá téve. Lefűrészeljük a tiknak a lábát, ha nem tud viselkedni. Ki se kapcsoljuk a gépet, hadd szóljon. Ha szórakozni támad kedvünk, fűrészelünk egy jót. Ha meg dolgozni kell, akkor is. Velünk nem lehet szarozni.

 

Akkor már nagyon jó dolgunk lesz és megvesszük a szerelmet kemény valutáért. A harmadik faluba járunk udvarolni. Előtte a hátunkra csapunk három tikot. Mert három a magyar igazság. Akkor már azt se tudják a lányok, mi az, hogy pénz. Visszük a tikot, hadd örüljenek. És örülni fognak, mert őnáluk egy tik sok, de annyi sincs. Nálunk meg nyüzsögnek. Lábbal is, de láb nélkül is. Az egész házunk teli van tikkal.

 

Amikor meg eljön az ideje a házasodásnak, hagyjuk a tikot a fenébe. Fölhízlalunk egy mangalicát, mert abban utazunk, semmi másban. Megvesszük a lányt, apóssal, anyóssal. Aztán fölmegyünk ünnepelni egy kisebb városba a közelbe. Csak fölvágásból, mert egyébként tudjuk, hogy minden csupa drog. De ki nem szarja le. Akad benne valami sikkes. A büdös sajtot is sokan szeretik. A helyi étterembe becsoportosulunk és huzatjuk a talpalávalót reggelig. Aztán reggel fűrészelünk egy jót. Estig.

 

Egymás mellett építkezünk.  Néha kilépünk a földekre és elégedetten bólintunk egyet, vagy kettőt. A kombájnjaink a földjeinken. Ez a mondat bárkinek nyelvtörő volna rajtunk kívül, kivéve minket. Nekünk maga az igazság. Borssal vállvetve öregszünk és tevékenyen töltjük a mindennapjainkat. Fűrészelünk reggeltől estig. Vagy lövöldözünk egy kicsit. Nem dohányzunk és nem italozunk. Hozzánk nem gyűrűzött be a válság.

 

A válság rég elmúlt. A városok egyre mutatósabbak. A pénz visszatér és beszél mindenki helyett. Mondjuk helyettünk nem, de mi egyébként sem beszélünk évek óta. Szemölcben szépek a lányok és fiatalok. Borssal kiülünk a ház elé egy lócára. Meggyújtunk egy füves cigarettát. Körbeadjuk. Csodáljuk a lányokat, igen. Ilyenek a szemölci lányok. Abszolút nem beszélünk, de minek is beszélnénk. Inkább besomfordálunk és beverjük magunkba az istenport, vagy fröcskölünk egy kis diacetil-morfint. Aztán újra kiülünk a ház elé. A válság, úgy tűnik, örökre véget ért.